Bonnyán, a kút mellett valami nádféleség van, eső után jó nézni, ahogy az esőcseppek legurulnak a napsugárban a levélről.

Milyen hülyeség, hogy a Butterfly – azaz pillangó – tulajdonképpen azt jelenti, hogy vajlégy, nem?

Utálom a legyeket, de ezt nem tudtam kihagyni.

A borgi vikingmúzeum juhai.

Anya készítette az én beállłtásaimmal.

Utcai gyümölcsárus a meglepően tiszta török fővárosban.

Képeket nézegettem, amikor megpillantottam a sellőt.

Értem én ezt, András, ez nem riport, mert a riport az nem egy kép, hanem sorozat. Ezt már én mondtam másnál, de úgy látszik, hogy nem olvassátok, amit máshoz írunk elemzést, hanem csak a sajátotokat, vagy ez elkerülte a figyelmed, szóval a riportnál több képet várunk. A pillanatot jól megfogtad, de az, hogy minden mozog, meg életlen is, meg kompozícióban sincs nagyon rendben, azért szerintem ezek a szendvics-emberek nem rohantak volna el. Az, hogy az a turista oda beugrott, és fotózza őket, itt megint azt mondom, hogy a verbális humor része a dolognak, amit már szerintem túlhaladtunk. Úgyhogy ezt szorgalmiba átteszem. (hegyi)

Izgalmas az a világ, amit András mutat. Egészen meseszerű az, ahogyan ezek a kis levelek a tó tükrében, a tó vizében megismétlődnek, tükröződnek. Nagyon tetszik az a színvilág, amit kapunk, bár azt hozzáteszem, hogy a kép bal alsó sarkán ez a sárgás félkör nem teljesen érthető, hogy mi akar lenni, de ez legyen a legkisebb bajom. A kép hangulata nekem a prerafaelita festőket juttatja eszembe, van egy ilyen időtlen nyugalom, tánc, egy kicsit olyan, mintha akár a Gyűrűk ura meséjéből egy illusztrációt látnánk, tehát a hangulat abszolút működik. Hogy ez miért rezonancia, azt valószínűleg András jobban tudja nálam, én magam nem teljesen értem ebben a rezonanciát, de azért egy pici zavarosság mégiscsak van. Ezek a sárgás foltok, levelek, formák valahogy ezt az egészet mintha fölülírnák. A képnek a jobb oldalán is van egy benyúló ág, vagy botocska ebben a színben, ami nem a nyugalmat erősíti. Azt nem tudom, hogy maga a kép hogyan készült, milyen technikával, ezért a megoldást sem biztos, hogy meg fogom tudni mondani, de nem tudom most egységként kezelni ezt a képet, mindazzal együtt sem, amit az elemzés elején elmondtam. Tehát a hangulat nagyon jó, és jól működne, mégis valahogy ezek a fajta idegen színek nekem ezt a nyugalmat felborítják. Nehéz dolgom van azzal, hogy most én erre milyen értékelést adjak a csillagokat illetően, mert ez megint egy olyan kép, amivel az ember vagy azonosul, és akkor azt mondja, hogy hú de nagyon jó, és három csillag, vagy elkezdi keresni, hogy mi az, ami őt zavarja, és akkor viszont mégiscsak nehéz azt eldönteni, hogy most ez hány csillagot ér, vagy hányat kellene elvennem. Úgyhogy ha András egyetért, akkor én ezt a Rezonancia leckéből áttenném a szorgalmiba, és akkor nincs ez a dilemmázás, hogy most csillag, vagy nem csillag. Legyen ez inkább szorgalmi. Remélem nincs harag. (hegyi)

A közismert Windows háttér másképp.

Gime, én egész őszinte leszek veled. Én általában igyekszem megérteni azokat az üzeneteket, amiket küldesz, a képcímeiddel is, még a bikkfangos képcímeiddel is. Itt most ezzel a képpel túl sokat nem tudok kezdeni. Én ezt átteszem szorgalmiba, azért mert nekem ez azon túl, hogy beleroncsoltál utólag a tónusrendbe, azon túl, hogy meghúztad ezt a zoomot, azon túl sok mindenről nem szól. Hogy miért fontos az, hogy a fickónak a hasa legyen a központi téma, ahova ez a zoom kifut, ezt nem értem. Lehet, hogy a valóságban neked ez úgy jött ki, hogy ebből majd valami történet összejön, de a biciklist sem értem, ami kinő a hóna alól, szóval ez most egy technikai játéknak tűnik nekem, nem többnek. Ismétés. (hegyi)